Napszemüveg divat-régen és ma 2013-ban

A napszemüveg rövid története, és szemrevaló vélemények a tények mellett alább, erről írtunk.

A szemüveg használatának történetében kérdéses, hogy a keleti vagy a nyugati tudomány alkalmazott először látásjavító lencséket.

Egyes források szerint a kínaiak is készítettek színes üveglencsés szemüvegeket, de a mai feltételezések szerint ezzel nem a látáshibákat korrigálták, hanem inkább a nekik tulajdonított mágikus hatásuk miatt viselték.

Az első hitelesnek tekinthető nyugati források szerint a neves középkori kísérleti fizikus, Roger Bacon írta le először a lencsék nagyítóképességét 1262-ben.

Ezt követően 1280 körül Alessandro di Spina firenzei mester fejlesztette ki az első szemüvegeket, amelyek hamarosan nagyon népszerűek lettek, és rohamosan terjedtek el Itáliában és Európában.

A szemüvegek működésének magyarázata azonban több évszázadon keresztül, egészen 1604-ig, Johannes Kepler tanulmányának megjelenéséig váratott magára. A szemüveg továbbfejlesztői között szerepelt az amerikai államférfi és tudós Benjamin Franklin is, aki először készített bifokális szemüveget. Egy keretbe két különböző törőerejű fél lencsét erősített, a felsőt távolra nézéshez, az alsót olvasáshoz. Az ő bifokális lencséit még a keret tartotta össze, később a lencséket összeragasztották. Ma úgy készítik a bifokális lencsét, hogy ugyanannak az üvegnek a két felét különböző törőerejűre csiszolják.

Az első, színezett lencséjű napszemüveg a 20. század elején készült. Ahhoz azonban, hogy elnyerhesse mai formáját, és hogy általános, sőt, divatos viseletté váljon, kellett egy kis “segítség”. Ez a “segítség” pedig ismét a hadsereg felől érkezett: a második világháborúban az US Air Force rendelt napvédő eszközöket a nagy magasságban repülő pilótái számára, akiknek a szeme igen erős UV-sugárzásnak volt kitéve. A napszemüveg így vált “repülősdivattá”, amit aztán McArthur tábornok, a Csendes-óceáni erők főparancsnoka népszerűsített szerte a világon azzal, hogy állandóan napszemüvegben nyilatkozott a sajtónak.

A napszemüveg így valóságos státusszimbólummá vált.

Az olyan vállalkozások, mint az 1920-as években nemzetközi színtéren is egyre ismertebb jénai Carl Zeiss a mai napig a legnagyobb nevek között van. Azon cégek egyike volt, amelyik finoman csiszolt üvegből készített szemüvegeket, melyek oldalára szemellenzőt erősített, a kerete pedig könnyű anyagból készült.

A második világháború előestéje teljesen más típusú szemüveg kultuszát hozta magával. A Bausch & Lomb cég 1936-ban kifejezetten pilótáknak készített törhetetlen napszemüveget, amely már az UV-fényeket is szűrte. Jellegzetes cseppalakja követte az akkori pilótafülkék vonalvezetését. 1937-ben az aviátor szemüveget már Ray-Bannek nevezték, amely a sugárvédelem szinonimája volt a háború előtt, és a hős pilóták közbenjárásával kiharcolt szabadság és életöröm szimbólumává avanzsált a háború után.

Az ötvenes, hatvanas években a napszemüveg mindenki számára azzá a luxussá vált, amit szinte mindenki megengedhetett magának. Ha nem is telt drága ruhára, de elegáns napszemüvegre azért lényegesen könnyebben össze lehetett spórolni.

A híres Rodenstock 1958-ban olyat tett, mint addig senki. Ez a cég volt az első, amelyik reklámozni kezdte a napszemüvegeit. Ráadásul olyan hírességeket vetett be, mint Sophia Loren vagy Brigitte Bardot, akiket vakon is követtek volna a nők, nemhogy napszemüvegben.

A mai napszemüvegdivat elég összetett. Megfigyelhető, hogy a fiatalok nagy része inkább a hóbortosabb, retro kereteket választja. Ezek színesek, divatosak.
Az érettebb korosztály női képviselői inkább az elegánsabb kivitelezésű, örök darabokat választják, mint amilyen egy Chanel, Dior, vagy Versace. Persze nem feltétlen kell méregdrága kereteket választanunk, a fő az, hogy megfelelő Uv szűrővel rendelkezzenek, kényelmesek legyenek és ami szintén elég jó dolog, hogy jól álljanak a viselőjén…

Miért is van napszemüvegre szükség?

Az erős fény ellen a szem állandó hunyorgással védekezik. Ha a fénysugarak mégis elérik az érzékeny szervet, leggyakrabban szemkáprázást okoznak. Ha hosszabb sugárzás éri a szemet, akkor kialakulhat a hóvakság, amely fájdalmas pislogással, erős könnyezéssel jár együtt, az alany szinte vaknak érzi magát. Ám az infravörös sugarak még ennél is nagyobb bajt okozhatnak, ha mélyebbre hatolnak a szövetekben, és károsítják a szemlencsét, illetve az ideghártyát. Ezért különösen fontos a nyári időszakban a napszemüveg, napozáskor a szem letakarása.

Melyik napszemüveget válasszuk?

Minden megvásárolható napszemüvegnek meg kell felelnie az adott ország szabványának, mely meghatározza, hogy mennyi UV fényt kell a szemüvegnek felfognia.

A napszemüvegen egy kis címkén fel kell tüntetni, hogy megfelel a szabványnak, valamint hogy általános vagy speciális célra készült-e. Általános cél alatt olyan helyzeteket kell érteni, ahol a szemet nem éri hosszabb ideig napfény.

A speciális célra készült darabok olyan emberek számára készülnek, akik erős UV sugárzásnak vannak kitéve, és a maximális védelemre van szükségük, mint például a sportolók közül a sízőknek, vagy olyan munkáknál, mint a repülés.

A jó napszemüveg teljesen kiszűri az UV sugarakat. Az egyszerűbb napszemüvegek a 380 nm alatti sugarakat szűrik ki, a jobb minőségű napszemüvegek (ezeket “UV 400” jelzéssel látják el) 400 nm alatt minden sugárzást kiszűrnek.

Sajnos vannak olyan – igen gyenge minőségű – napszemüvegek is, amelyeknek semmi UV védő hatása nincs. Ezek többet ártanak, mint használnak, ugyanis sötét színük miatt a szem pupillája kitágul, és még több UV sugárzás jut a szembe, mintha nem is volna rajtunk napszemüveg. Az ilyen napszemüveg viselése erős napfényben már 10-15 perc alatt égő, fájdalmas érzést és szemgyulladást válthat ki.

Szabványok

Jelenleg folyamatban van a világon érvényes három legelterjedtebb szabvány egységesítése (bár lényeges különbségek a felhasználó szempontjából nincsenek közöttük).
Ez a három szabvány:

EN 1836:2005, az európai szabvány.
Az UV-fényre négy besorolást alkalmaz: 0 – elégtelen, 1 – elégséges, 2 – jó, 3 – teljes

ANSI Z80.3-1972, az észak-amerikai szabvány.
Az ennek megfelelő napszemüveg UVB (280-tól 315 nm-ig) átbocsátása nem lehet több, mint 1%-a, az UVA (315-től 380 nm-ig) átbocsátása nem lehet több, mint a fele a látható fény átbocsátásának

AS 1067, az ausztrál szabvány.
Öt osztályt tartalmaz, melyet a fény elnyelésével határoznak meg 0-tól 4-ig. A 0-s csak némi védelmet nyújt az UV és a csillogás ellen, a 4-es nagyfokú védelmet nyújt.

A napszemüvegnek ma már semmi köze a rossz látáshoz, de nem szabad elfelejtenünk, hogy miről is szól elsődlegesen. Mert a stílus kifejezése és a titokzatosság megőrzése mellett azért a megfelelő védelemmel ellátott lencsék az igaziak. Ne hagyjuk, hogy a gyűjtőszenvedély eluralkodjon akkor, amikor napszemüveget választunk. A szemünk védelme sokkal fontosabb, mint a stílusunk kialakítása.
Napszemüveg fajták:
Ray-Ban
Police
Chanel
ESprit
Diesel
Giorgio Armani
Dior
Silhoutte
Polaroid
Gucci
Versace
MaxMara
Vogue
Pierre Cardin
Ralph Lauren
Linda Farrow
Miu Miu
Yves Saint Laurent és még sorolhatnám…

Néhány hely, ahonnan könnyedén lehet válogatni a napszemüvegek között:
http://www.arukereso.hu/napszemuveg-c4077/?view=1&gclid=CPbUj-2F4bYCFYS_3god-hEAAw
http://www.napszemuvegcenter.hu/

Képek, amelyek segíthetik a választást. Katalógus fotók. Árak 16-20-40-44 ezer forint, ezek nem az olcsó 2000-4000 Ft-os Dechatlon-os kerékpáros szemüveg modellek :). :

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

Ezt mindenképpen olvasd el!

Organo Gold, több mint kávé egészségünkre

Ganoderma és az Organo Gold Kávéfüggő vagy? Zombinak érzed magad, ha nem iszol, szinte beteg …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.