Zene és tánc Kuba, több mint salsa

A zene alapvetően fontos eleme a kubai kultúrának és mindennapoknak. Ilyen gazdag zenei örökséget csak kevés ország vallhat a magáénak. Bárhová is vetődünk, a zene elkísér, legyen az akár egy házból kiszűrődő salsa, akár a város casa de la trovájában játszó son-zenekar muzsikája.

A kubai zene táptalaja az európai és afrikai kultúrák találkozása volt az ültetvényeken, vidéki településeken, kikötővárosokban. Az afrikai hangzatok, énekstílusok, ütemek ötvöződtek az európai hagyományokkal, elsősorban a spanyol és francia kifejezésmódokkal. Kuba fontos kereskedelmi központnak számított (főként a rabszolgák terén), ahol a látszólag össze nem illő elemek új, jellegzetesen kubai harmóniában egyesültek. A kubai zene legfontosabb irányzata a sori, amely vidékről indult a régi spanyol dalok és az afrikai „felelgetős” kórusok össze-olvadásából. Az 1920-as évek végére már héttagú zenekarok (septetos) játszották a sont, vokális improvizációkkal és trombitakísérettel, miközben olyan változatok is megszülettek, mint a guajira son, a bolero son vagy a son changüí. A legismertebb kubai dal, a Guantánamera például guajira son. Manapság a legtöbb casa de la trovában és bárban a septeto típusú sont, a gitárral kísért trova tradíciónak játsszák.

Az első igazán kubai vokális stílus a canción habanera volt, az 1830-as években jelent meg, és később számos részre ágazott szét, köztük a romantikus hangvételű boleróra. A canción egyik ága, a nueva trova a kubai forradalom útját járta; legnevesebb előadói Silvio Rodríguez és Pablo Milanés.

A szintén rendkívül népszerű rumba a szegény környékeken született meg a rabszolgaság és a szegregáció elleni lázadás hangjaként, majd Havanna és Matanzas kikötővárosaiban fejlődött tovább. A rumbában a cukornádültetvényekről elterjedő afrikai ritmus, a juka, valamint a spanyol décima keveredett. A nagyvárosi rumba két fő ága a statikus yambú és az érzékibb guaguancó, míg a columbia inkább megmaradt vidéki táncnak. A rumba akár a versengés külső jegyeit is magára öltheti: az ütem egyre gyorsabb és gyorsabb lesz, miközben a táncosok karateszerű mozdulatokat és a breaktáncból kölcsönzött mozdulatsorokat is bevetnek.
A kubai zene egy másik ága a Matanzasból származó danzón. Ennek alapja az európai contradanza, amely az afrikai ritmusokkal gazdagodva egyfajta kubai ragtime-má áll össze. Az 1940-as és 1950-es években a mambó- és csacsacsa irányzatok közvetlenül a danzónból jöttek létre. A danzón különféle változatait ma olyan kubai sztárzenekarok játsszák, mint a Los Van Van és az Orquestra Aragón.

A salsa az 1930-as évek szülötte. A conjunto stílusból született, majd kongadobok, timbalék, zongora és trombiták révén tett szert a „nagyzenekari” hangzásra. A salsáról azt mondják, hogy egyesíti magában a sönt, rumbát és danzót, miközben a dzsesszből és más latin-amerikai zenei stílusoktól is sokat kölcsönöz.

A kubai dzsessz egyike a legizgalmasabb, folyamatos megújulásra képes zenei irányzatoknak, amelyet a fiatal emigráns kubai zenészek vezettek be Európában. A kubai dzsessz koronázatlan királya „Chuco” Valdés, a zongoravirtuóz, akinek pályafutása immár több mint 30 évre nyúlik vissza. A kubai dzsessz másik nagy alakja Gonzalo Rubaleaba.

Feltétlenül említést kell tennünk a kubai karneválról, az év leglüktetőbb és legmuzikálisabb időszakáról. A parádék ütemét a kongák mennydörgő zenéje határozza meg, amely Havannában és Santiagóban egyaránt sajátos stílussal bír.
Az egyik legkorábbi zenei forma, a santería ritmusai és énekei máig elevenen élnek Kubában. Minden istennek megvan a maga külön ritmusa, amelyeket afrikai bata dobokon vernek le, miközben felidézik az ősi joruba nyelvű dalokat.

A kubai zene újabb kori vívmányai közé tartozik a timba, amely különböző zenei stílusok – köztük a son, a dzsesszrock és a funk – urbánus ötvözete. Szövege olyan hétköznapi témákat dolgoz fel, mint a prostitúció vagy a fennmaradásért folytatott küzdelem. A timba zászlóvivője az NG La Banda, egy olyan laza formáció, amelynek tagjai más, nagy múltú együttesekben is zenélnek. A zene első hallásra kaotikusnak tűnik állandóan változó ritmusával, mégis alkalmas alternatívája lehet a salsának.
Kubában a fent taglalt zenei stílusok mindegyike hallható, legyen szó akár casa de la trovákróI vagy foco culturabkról, akár bárokról, parkokról, hátsó udvarokról vagy magukról az utcákról. Egy dolog biztos: a kubai zene továbbra is lüktetően eleven és gazdag.

Utazás Kubába, szállás kategóriák, hotel fórum stb.

Kapcsolódó címkék...

Kapcsolódó címkék...

Ezt mindenképpen olvasd el!

Puszit adni divat-e most?

Puszit adni divat-e, érdemes-e, szokásos-e, egészséges-e, gusztusos-e, hasznos-e? A sok kérdések mindegyike jogos, egy részére …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.